Anyuci meghalt, London és magány

Anyucikának

Nem is tudom mit mondjak. Nagyon csúnyán kezdődött a 2011-es év. Pedig mekkora örömökkel, elvárásokkal indult. Január 10-én kimentem Londonba. 2010 Augusztus óta vártam, hogy dolgozhassak, persze közben lemondtam minden melót. Nem is tudtam dolgozni, először netem nem volt, utána  a laptopomat lopták el, aztán szereztem gépet, de a net szarakodott és amiatt nem tudtam netezni, meg dolgozni.

Aztán eljött a Január 10. Eljöttem otthonról, utoljára láttam anyukámat. Elmentem Londonba, ami persze úgy kezdődött, hogy hidegrázással mentem ki, olyan influenzát kaptam. Benne volt minden, fejfájás, izomfájás, köhögés, taknyom nyálam egybefolyt. Nem tudtam 3 napig köhögni, mert annyira fájt a fejem. Első nap bementem, de már amikor hazamentem munka után lázam volt, izzadtam, mégis rázott a hideg. Szóval kedden már nem mentem be, szóltam a többieknek, egyébként mindenki nagyon aranyos volt. 3 napig otthon szenvedtem, szerda és csütörtök kimentem ebédelni, de még csütörtökön is olyan fejfájással mentem haza, hogy hajjaj. Persze szóltam a többieknek, hogy nagyon beteg vagyok és senkit nem akarok megfertőzni, mondták is, hogy ne aggódjak, majd jövő héten lesz megint ilyen céges buli, ahol nem a főnökök, hanem a többiek is ott lesznek.

Mondom oké. Azért pénteken bementem, persze még elég beteg voltam, de a Wikipedia azt írta, hogy 3 nap után már nem vagyok kifejezettem fertőző tehát mondom akkor minden oksa, bemegyek. Pénteken be, minden okém a majdani pesti főnökömmel még hülyültünk is, hogy sarokba leszek állítva már nem is tudom miért, de vicces volt és szólt, hogy ne sztriptízbárra költsem a pénzem, mondom oké, de elég nehéz lesz… Hihihi stb.

Péntek este megjött Zinó, Szombaton buliztunk vele, Vasárnap megismerkedtem a haverjával Damien-nel, aki azonnal legjobb haverom lett és azóta is dumálunk, s jót buliztunk. Sajnos ott aludtam Damien-nél és hétfő reggel mivel nem volt órám Zinó ébresztett, de elaludtunk, ezért 11-re értem be Londonba a munkahelyemre, ráadásul egy kollégám is késett, de ő 10-re már bent volt így nem volt gond, viszont miattam összehívtak egy megbeszélést és szóltak, hogy ejnye, gondolom a betegség miatt a begyükben lehettem, de most mi van? Nem lógtam! Na jól van mondom akkor holnap figyelni kell nehogy késsek, és nem is késtem, bent vagyok kedd reggel viszont jön a Roni online bakker, hogy anyu meghalt, ezen kiborultam és mondtam a Dealogic-nak, kérdezték, hogy haza akarok-e menni, hát mondom nem tudom mi legyen, mondták, hogy ilyenkor oké, ha hazamegy az ember, mondom akkor jól van, hazamegyek. Ők meg hogy elintézik a repülőt. Itt kezdődött a balhé.

Kedd délután a főnököm és a HR igazgatóval megbeszélés, úgy kezdik írjam alá a felmondásomat, mondom mi van? 150 ezer forint kölcsönömbe került kijönni, anyám meghalt, múlt héten majd meg haltam olyan beteg voltam és most kirúgnak? Nagyon kiborultam, a kocsim ráment erre, mondom úgyis jól fognak fizetni, azt is ki fogom tudni fizetni, direkt nem mentem bele maszek projektekbe, hogy senki ne szívjon miattam.

KIRÚGTAK. De miért? Mi okuk volt rá? Ideges lettem, szomorú, ráadásul ultimátumot adtak, este menjek haza és volt 3 órám, hogy a lakásban összepakoljak és kimenjek a 7:20-as esti repcsihez. Természetesen 7-re értem oda, és a gépre már nem lehetett felszállni, ami jó is volt, mert a lakásban hagytam cuccokat! Milyen szervezés ez???

Visszamegyek sírva a lakásba, felhívom a régi főnökömet mondom neki legalább haza juttassanak, azt mondta elintézi… Másnap reggel hívok, mondja a Paul beszéljek megint azzal a bunkó HR igazgató csajjal, aki szervezni azt nem tud, mert olyan, hogy HUMÁN eszébe se jut, annyira lefoglalja a logikai agyát a szervezés. Beszélek vele, megint ultimátum, hogy 5:20-kor megy a vonat, de legyek 11-re a Dealogic-nál, nehogy lekéssem a repülőt, mikor miattuk késtem azt is le. Mondom nem lehetne 2-kor? Akkor legalább nem kéne órákat várni a reptéren, mint egy barom, de nem, sőt azt is mondták, ha még egyszer jelentkezek náluk hívták a rendőröket, hát mondtam nekik, hogy nyugodtan, mert a magyar nagykövetség még mindig ott van. Ilyen ellenszenves embereket! Ez a London egy szar. Dániában ilyen esetben a magyarok voltak bunkók, amit megszoktam, dehogy a londoniak legyenek ilyenek, ez már több a sokknál!

Na mindegy, szóval szerdán hazajöttem, azóta anyám halála miatt szoktam sírni, mert egyszerűen nem tudok vele többé beszélni! Anya tényleg csak egy van!!

Ennyi lenne 2011 kezdése, a londoni meló és az új élet! De nem baj, most újult erővel keresek munkát és most nem fogok egy helyre jelentkezni akármilyen jó is legyen és most olyan munkát keresek, ahol hosszú távon nem kell szívni a családom miatt és ahol a családomra is odafigyelnek, nem ilyen milliárdos érzéketlen tuskók, ahol olyan sok pénzt keresnek aztán a végén még engem húznak le! Pénzük lehet van, de érzelmileg csórók nagyon!

Leave a Reply